ennivaló
ennivaló [ë] melléknév és főnév
I. melléknév -an, -bb (bizalmas, kedveskedő) Aranyos, kedves, elragadó <személy, főleg gyermek v. nő, tárgy>; édes. Ennivaló gyerek, menyecske, ruhácska; ennivalóan csinos. Ennivaló két kölyök volt! (Jókai Mór)
II. főnév -t, -ja Emberi, ritk. állati táplálék, étel, élelem, élelmiszer. Bőven van ennivalója. Van egy kis ennivalód? Kérek valami ennivalót. Adtál a kutyának ennivalót? Nem késik azonban a jó háziasszony, Illő, hogy urának ennivalót hozzon. (Arany János) Jó lakástok van? … ennivalótok van? (Móricz Zsigmond) Néha postacsomag érkezik hazulról, a szülők egy kis ennivalót küldenek benne. (Nagy Lajos)
