érdektelen
érdektelen [e-e-e v. ë-e-e] melléknév -ül, -ebb [e]
1. Nem érdekes (1–3), figyelemre nem méltó <személy, dolog>. Érdektelen férfi, nő; érdektelen előadás, könyv, látvány; érdektelenül beszél, énekel. Talán nem lesz érdektelen, ha elmondom. Ott … végighallgatják unalmas adomáikat, érdektelen magánügyeiket. (Jókai Mór) Nem érdektelen néhány pillantást vetnünk Aristophanes műhelyébe. (Péterfy Jenő) Az ülés többi részére ki nem terjeszkedem – mert az valószínűleg érdektelen volt. (Mikszáth Kálmán)
2. (választékos) Olyan <személy>, aki vmiben nem érdekelt, akire nem tartozik vmi, akit nem érint közelebbről vmely ügy; közömbös vmi iránt, semleges. Érdektelen fél; érdektelen ebben az ügyben.
3. Olyan <dolog>, amelyhez semmi előny, haszon, érdek nem fűződik; nem érdekes (5). Ez az ügy számomra teljesen érdektelen.
4. (ritka) Érdektelenül: érdek nélkül. Legyen a költő hasznos akarat, | az isten nyelve, az igazság | helytartója: a többi nép | csak érdeket ismer: | beszéljen ő érdektelenűl. (Szabó Lőrinc)
érdektelenség.
