érintkezik
érintkezik [ë] tárgyatlan ige -tem, -ett [e, ë]; -zék (-zen) [ë]
1. <Vmely tárgy, test, mértani idom> egy másikhoz v. <több tárgy> egymáshoz ér. A vezetékek valahol érintkeznek. A csöngettyű megőrült. Egyszerre szólani kezdett, anélkül, hogy bárki megnyomta volna … Megvizsgálták …, hogy nem érintkeznek-e valahol a fémszálak. (Kosztolányi Dezső)
2. (átvitt értelemben) <Személy, emberi csoport, közösség> vkivel, vmivel összeköttetésbe kerül v. kapcsolatban van. Ritkán érintkezem vele. A barátság elhidegült köztük, alig érintkeztek egymással. Kuthy felment Pozsonyba … s aztán nem érintkezett … írótársaival többet. (Jókai Mór) Emma ambícióból meghódított minden férfit, kivel érintkezett. (Krúdy Gyula) Tíz éve nem érintkeztünk … Hogy mi történt közöttünk? Isten tudja. (Kosztolányi Dezső) || a. (hivatalos) Nemileg érintkezik: n. közösül.
érintkezett; érintkező.
