erős
erős [e] melléknév -en, -ebb [e, e]
Általában olyan, akinek, aminek a szokottnál v. vártnál, kívántnál nagyobb ereje van.
1. Olyan <ember, állat>, akinek, amelynek nagy a testi ereje; izmos. Erős ember, fiú, gyerek, leány, legény; erős ló, oroszlán, ökör. Korához képest elég erős. Beállhatna díjbirkózónak, olyan erős. Szóláshasonlat(ok): erős, mint egy ® bivaly; erős, mint a ® marha. Lebzsel kész-akarva, Noha birna dolgot, mert erős, mint marha. (Arany János) || a. Ilyen emberre v. állatra jellemző nagy erőkifejtésre képes <testrész>. Erős kar, kéz, láb, tenyér, ujjak; erős csőr, karom, szárny. [Toldi György] attól félt, hogy a Miklós erős karja | Az ő hirét nevét homályba takarja. (Arany János) || b. Jól fejlett, egészséges <személy>. Ha erősebb volna, nem félteném, de szegénykének még a szellő is árt. Szóláshasonlat(ok): erős, mint a ® vas. A kis Kálmán gyerek … erős volt, mint a vasék. (Eötvös Károly) || c. Egészséges, jól működő, a betegségekkel szemben ellenálló <szerv, szervezet>. Erős gyomor. Erős szervezete van. || d. (szépítő, eufemisztikus kifejezésként) A szokásosnál vastagabb, kövérkés, nem karcsú, nem vékony <személy, főként nő, ill. emberi, főleg női test, testrész>. Erős alak; derékban, mellben erős. Különleges méretű ruhák erős hölgyek számára. Csíkos harisnyája alatt erős boka látszott. (Krúdy Gyula) || e. Kemény, vastag szálakból álló, sűrű <szőrzet>. Erős bajusz, haj, szakáll, szemöldök. Valaha szénfekete erős haja volt. (Jókai Mór)
2. (ritka) Olyan <személy>, akiben nagy a hivatása, feladata betöltéséhez szükséges akaraterő, képesség; erőskezű, erélyes. Erős király, uralkodó. Ha férfi vagy, légy férfi, Erős, bátor, szilárd. (Petőfi Sándor) Érthetetlen, hogy miért tartottuk mi ezt a Bánffyt erős főispánnak. (Mikszáth Kálmán) || a. Ilyen személyre jellemző. Erős akarat, egyéniség, elhatározás, ellenállás, kitartás; az erős kéz ® politikája. Ezer zsibbadt vágyból mért nem lesz Végül egy erős akarat? (Ady Endre) || b. Jól képzett, vmiben jó, kiemelkedő, megbízható <személy>. Erős vmiben; erős a számtanban, de gyenge a nyelvekben; erős játékos; vkinek erős oldala vmi: igen jártas v. kiváló vmiben. || a.• Olyan <közösség, szervezet>, amelynek elég ereje (IV. 1) van ahhoz, hogy rendeltetését az esetleges ellenállás legyőzésével is határozottan, biztosan megvalósítva. Erős állam, hadsereg. A Párt erős.
A 2. számú jelentés 15. sorában || a. helyett || c. olvasandó.
3. Olyan <tárgy, eszköz, szerkezet>, amely nagy fizikai hatást fejt ki, ill. amellyel ilyen hatást lehet kifejteni. Erős gép(ezet), mágnes; erős lencse, messzelátó, nagyító; erős szemüveg: nagy dioptriájú sz.
4. Olyan <étel, ital, élvezeti cikk, gyógyszer, vegyszer>, mely sok (vegyi) hatóanyagot (fűszert, alkoholt, nikotint, koffeint stb.) tartalmaz. Erős húsleves; erős bor, pálinka, rum; erős dohány, kávé, tea; erős gyógyszer, méreg. A magyar bor olyan, | mint a magyar barátság – mentől óbb, | annál erősebb. (Katona József) Rágyújtott egy erős virzsiniára. Mindig erős virzsiniát szívott. (Kosztolányi Dezső) Szóláshasonlat(ok): erős, mint a → méreg. || a. Csípős ízű. Erős bors, paprika, sajt, túró; erős cukor(ka): mentolos c. Nagyon erős volt a lecsó, csípte a nyelvem.
5. Olyan <anyag, alkatrész, készítmény, szerkezet, építmény>, amelynek nagy az ellenálló ereje; tartós, szilárd. Erős ruha, szövet, vászon; erős fal, gerenda, ház, kocsi, oszlop, ár. Szóláshasonlat(ok): erős, mint a ® bőr.
6. Olyan <cselekvés>, amelyhez nagy testi v. lelki (szellemi) erő, erőfeszítés szükséges, ill. amelynek végrehajtásában ez nyilvánul meg. Erős dobás, kézszorítás, lökés, rúgás, ütés; erős munka; erős ellenállás, harc, küzdelem, tiltakozás; erős fejtörés; (sport) erős lövés; nem áll elég erősen a ® lábán. Kifárasztotta az erős munka. Erősen dolgozik. Erősen megszorította barátja kezét. Mint midőn a bika dolgozik szarvával, Fölveti a farkast egy erős rugással. (Arany János) || a. Olyan <időszak>, amelyben nagyon sok a munka, amely sok erőfeszítést kíván. Ma erős napom volt. Erős hetünk következik.
7. Olyan <természeti v. fizikai folyamat, jelenség>, amely nagy erővel megy végbe, nagy erővel hat. Erős fagy, felmelegedés, havazás, hideg, lehűlés, mennydörgés, napsütés, szél; erős áram, füst, láng, gőznyomás, robbanás; erős bűz, fény, hang, szín. Erősen árad a folyó. Erősen fúj a szél. Erősen lehűlt a levegő. Erősen füstöl a kémény. Majd megfulladtunk az erős füstben. Káprázott a szemünk az erős fénytől. Mint az alvajáró beteg, megy, míg egy erős, férfias hang … föl nem rázza. (Tolnai Lajos) || a. Olyan <testi v. lelki folyamat>, amely nagy erővel nyilvánul meg, nagymértékben jelentkezik. Erős fájdalom, görcs, izzadás, láz, nátha, vérzés; erős felindulás, izgalom, szenvedély, vágy; erősen fáj, gennyedzik, lüktet, vérzik; erősen kíván vmit. Elfojtá szavait az erős indúlat. (Arany János) Haját kanárisárgára festi, erősen hízik. (Kosztolányi Dezső)
8. Általában nagyfokú, nagymérvű. Erős benyomás, hatás; erős kanyar: éles k.; erős lejtő: meredek l.; erősen hat; erősen sántít; erős a gyanúm, hogy … Tíz évvel vagyunk a francia forradalom előtt, az enciklopedisták eszméinek erős hatása alatt. (Ambrus Zoltán) || a. Erős iram, mozgás, ügetés, vágás: gyors, sebes i. stb. erős iramban halad. Láttak két szép csikót erős lépésben szemközt jönni. (Vas Gereben) A leányka erős sebes lépésekben haladt. (Tolnai Lajos) || b. Határozott, nyomatékos, szigorú. Erős fogadás ¬; erős fogadalom, ígéret; erős parancs, rendelet; erősen megfogad, meghagy, megígér, megparancsol vmit. Tégy hit alatt erős igéretet. (Arany János) A rendőrségnek erős rendelete volt, hogy … hölgyeknek nem szabad a földszinti nézőhelyre menni. (Jókai Mór) || c. Kíméletlen erejű, goromba, sértő. Erős kifejezés, szavak, támadás, tréfa. Ez már kissé erős! Ah uram, ez nagyon erős! … ilyen feleleteket adogasson ön másnak. (Jókai Mór)
9. (nyelvtudomány) Erős hehezet: <a görög nyelv helyesírásában> a h hang meglétét jelölő h.
Szóösszetétel(ek): 1. erőslelkűség; 2. életerős; jogerős; lóerős; tetterős; tőkeerős.
