értelmi
értelmi [e] melléknév
1. Az értelemmel (1) kapcs., ennek körébe tartozó; szellemi, gondolkodási. Értelmi működés, tevékenység; fejlett értelmi képességű. Van-e nyelv, mely holmi értelmi intelemre és belátásra hallgatva, lemond … rendhagyó igéiről, csak azért, hogy elősegítse az emberiség merőben gyakorlati célját, a megértést? (Kosztolányi Dezső)
2. Vminek az értelmével (5) kapcs., értelem szerinti. (nyelvtudomány) Értelmi egyeztetés: az állítmánynak olyan egyeztetése az alannyal, amelyben nem az alany nyelvtani alakjához, hanem jelentéséhez igazodik az állítmány alakja (pl. Az Egyesült Államok arra törekszik, hogy …; Maga szakállába kiki elmélyednek. Arany János) (nyelvtudomány) értelmi v. logikai hangsúly: az a hangsúly(ozás) <az érzelmi és a ritmikai hangsúllyal szemben>, amely a közlés vmely részletének jelentésbeli v. alaki kiemelése céljából esik vmely szótagra (pl. Pécsen v. Pécsett: egyformán jó. Nem kiment, hanem kidobták. A nappal egy világos éj. Arany János)
3. Értelmi szerző: <másoktól végrehajtott, bűnös(nek tartott) cselekvéssel, tettel kapcs.:> kigondoló v. kitervező. A törvény az értelmi szerzőt is bünteti.
