értet
értet [e] tárgyas ige -tem, -ett [e, ë], ..essen [e-ë]
Vmihez értet vmit: eszközli, okozza, hogy vmi vmihez érjen (I. 1c). Ajkához értette a poharat. A vezetékhez értette kezét. Szemét anyja őszes hajához értette, | … Valahogy erőt vett ríni való kedvén. (Arany János) Alig értetve hozzá ujjai hegyét, elkezdé az orvos a leány arcát, homlokát … végighúzogatni. (Jókai Mór)
Igekötős igék: hozzáértet; odaértet.
értetett.
