érzékel
érzékel [ë] tárgyas ige -t, -jen [ë]
1. (lélektan) Érzékszerveivel felfog, észrevesz vmit, benyomást szerez vmiről. Szemünkkel érzékeljük a dolgok alakját, színét. A falatot minden idegszálával érzékelni kezdte: az ízét, a szagát, a halmazállapotát, a hőfokát. (Nagy Lajos)
2. (átvitt értelemben) Érzékel vmit: vmiről fogalmat alkot magának; elképzel, felfog. A millión felüli számokat nehezen tudjuk érzékelni.
érzékelhető; érzékelő; érzékelt.
