facsaró
facsaró melléknév
1. Olyan, aki, ami facsar vmit. A ruhát facsaró mosónő; a citromot facsaró háziasszony. || a. (ritka) Olyan <inger, jelenség>, amely azt a kellemetlen érzést kelti vkiben, mintha csavarnák vmely testrészét. Néha facsaró görcs ragadta meg belső részeit. (Jókai Mór)
2. (népies) <Rendsz. megázás következtében> annyira nedves, hogy akár facsarni lehetne belőle a vizet; csurom. Úgy megázott, hogy facsaró víz lett. Facsaró víz a ruhám. (Czuczor Gergely) Az özvegy fiával még a temető kerítéséhez sem ért, s már mindenik facsaró egy víz volt. (Gyulai Pál) Garami … facsaró vízzé izzadva futott utána. (Bársony István)
Szóösszetétel(ek): orrfacsaró; szívfacsaró.
