fájdít
fájdít tárgyas ige -ott, -son, -ani v. -ni
1. Fájdítja vmijét: vmelyik testrésze fájásáról panaszkodik; fájlalja vmijét. Fejét, fülét fájdítja.
2. (átvitt értelemben is) Fájdít vmit: <személy> úgy cselekszik v. <dolog, körülmény> úgy hat, hogy azzal fájdalmat, szenvedést, gondot okoz vminek. Ne fájdítsd a szívemet! Sohse fájdítsd a fejedet! Volt neki sokkal elébbvaló gondja, mint egy rossz siheder miatt fájdítani a fejét. (Jókai Mór) Minden, mi itt fájdítva rezdül, Rajtam fut át kasul-keresztül. (Ady Endre)
Igekötős igék: megfájdít.
fájdítás; fájdító.