fáklya
fáklya főnév fáklyát, fáklyája
1. Rúd alakú v. ilyen nyéllel ellátott, rendsz. nyílt lánggal égő, főleg a szabadban használt világítóeszköz, gyak. csak szurkos, gyantás anyaggal bevont fa. Égő fáklya; ® olimpiai fáklya; a felvonulók fáklyái; fáklyák fényénél. Mikor valahová ment a régi római polgármester, égő fáklyákot … vittek előtte. (Mikes Kelemen) Az udvaron fáklyák világoltak, a folyosókon viaszgyertyák. (Gárdonyi Géza) || a. (műszaki nyelv) Nagy fényerőt szolgáltató keverékkel, többnyire magnéziummal töltött fémcső. || b. Lefelé fordított fáklya: <a halált jelképező ábrázolás rendsz. síremlékeken>.
2. (átvitt értelemben, választékos) <A szellemi, társadalmi életben> utat mutató személy, jelentős tényező. Az emberiség világító fáklyája. || a. (átvitt értelemben, választékos) Vminek heves működése; világossága, tüze. Képzetem fáklyája ujra meggyujt téged. (Petőfi Sándor) Most a húnok szítnak Eteléhez jobban: De, ha egyszer a harc fáklyája kilobban … (Arany János)
Szóösszetétel(ek): 1. fáklyatartó; fáklyavilágítás; fáklyavivő; 2. szurokfáklya.
