felbukkanás
felbukkanás főnév -t, (-ok), -a fölbukkanás
Általában a felbukkan igével kifejezett történés, jelenség; az a tény, hogy vki, vmi felbukkan (vhol).
1. (átvitt értelemben is) Hirtelen feltűnés, megjelenés, láthatóvá válás. Az állat felbukkanása a sűrűségben; az autó felbukkanása a kanyarban; az ellenség felbukkanása; az ember felbukkanása a Földön; a nap felbukkanása a hegy mögül. A férfi váratlan felbukkanása megzavarta a társaságot.
2. Vminek hirtelen felszínre jutása <a mélyből, víz, föld alól>. A hal felbukkanása a vízből; olaj felbukkanása a fúrás helyén. || a. (átvitt értelemben) Vminek az emlékezetben való felmerülése, felötlése. Nevek, számadatok felbukkanása.
3. (átvitt értelemben) Vkinek, vminek (hosszas távollét, eltűnés után való) hirtelen, váratlan előkerülése, feltűnése, jelentkezése. A keresett ritkaság felbukkanása; az elveszettnek hitt fiú felbukkanása.
felbukkanási.
