felfeslik
felfeslik tárgyatlan ige fölfeslik
1. <Varrás ruhán, lábbelin> a cérna, fonál elszakadozása folytán felbomlik, felszakad. Felfeslett az ing, a cipő varrása. || a. Vmi felfeslik: vminek (ruhának, lábbelinek) a varrása így felbomlik. Felfeslett a kabát bélése. Máris felfeslik a cipő talpa.
2. (ritka, választékos) <Virág bimbója> felnyílik és kibomlik. Felfeslik a rózsa bimbója.
felfeslés; felfeslett; felfeslő.
