felhúzódik
felhúzódik tárgyatlan ige fölhúzódik
1. Húzás, feszítés, hajlítás következtében úgy mozdul el, hogy magasabb helyzetbe kerül. Felhúzódott a nyakkendője. Felhúzódott a szoknyája. Az egyik ablakban felhúzódott a függöny. || a. <Ajak, szemöldök nemtetszés v. gúny jeléül> felemelkedik. A vezér … gúnyos ajkai felhúzódtak. (Jókai Mór)
2. (sport) <Arra alkalmas tornaszeren> vki kar- és vállizmai segítségével nyújtott karú függésből könyökben hajlított karú függésbe emeli magát. Felhúzódik a bordásfalon, a gyűrűn, a nyújtón. A rúdugró felhúzódott a rúdon.
3. <Emberek tömege> vmely magasabban fekvő helyre megy, vonul, költözik. Az ellenség elől a falu lakossága felhúzódott a hegyekbe. A csapat felhúzódott a hegyoldalon. Ahogy a török ömlött dél felől, … a város maradék lakossága felhúzódott a várba. (Gárdonyi Géza) || a. <Felhő, felhők csoportja> az égbolt aljáról, a látóhatár pereméről feljebb vonul. Délután a láthatáron sötét felhők kezdtek felhúzódni. (Jókai Mór)
4. <Víz, nedvesség vmely közegben> magasabb szintre kerül; felszívódik. A vályogfalban felhúzódott a nedvesség. A konyhán másfél méterre felhúzódott a talajnyirok [= talajnedvesség]. (Kosztolányi Dezső)
5. <Kóros elváltozás, fájdalom a testben> alulról felfelé terjed. A daganat felhúzódott a fejére. A fájdalom felhúzódott a térdébe.
6.• (átvitt értelemben, ritka, bizalmas) <Bosszantásra, ingerlésre> indulatba jön. Ezekre a szavakra nagyon felhúzódott. || a. (átvitt értelemben, bizalmas) Nemi izgalom ébred benne.
A 6. sz. jelentésszám után * alkalmazandó.
Kerülendő szó vagy kifejezés.
felhúzódás; felhúzódó; felhúzódott.
