felkötő
felkötő melléknév és főnév fölkötő
I. melléknév
1. Olyan, aki felköt vmit vhová, vmire. A paprikát, a szőlőt felkötő munkás; kardját az oldalára felkötő huszár; kendőjét a fejére felkötő asszony; a gyilkost felkötő hóhér.
2. (ritka) Vminek a felkötésére való. Felkötő háncs, rafia.
II. főnév -t, -je [e]
1. Havi vérzéskor a vér felszívására haszn., rendsz. kötött anyagból készült női egészségügyi cikk.
2. (orvostudomány) A herezacskó felkötésére haszn., zacskó alakú egészségügyi cikk.
felkötős.
