felmetél
felmetél tárgyas ige fölmetél
Metélve, metélő mozdulatokkal felvág vmit. Felmetélte a hólyagot, a bőrt. || a. Egész mennyiségében vékony csíkokra, szeletekre, darabokra vág. Várj, mindjárt felmetélem a tésztát. Felmetéli a tányéron a húst.
felmetélés; felmetélhető; felmetélt; felmetéltet.
