félsz
félsz főnév -et, -e [ë, e] (népies, tréfás)
<Néha félig-meddig megszemélyesítve elképzelt> félelem, ijedelem. Beléállt a félsz. Megszabadul a félsztől. Kiűzte belőle a félszet. Ejnye, hát hol járhat most ez a félsz benne? | Máskor a sárkánnyal is birokra menne. (Arany János) Sorsunk fölött csak sorsunk, aki dönthet S már nem rivallnak Halál-sikolyos félszek és tilalmak. (Ady Endre)
