felszólamlás
felszólamlás főnév -t, -ok, -a fölszólamlás
(hivatalos, választékos) Vmely helytelen(nek), jogtalan(nak ítélt) intézkedés, eljárás ellen szóban v. írásban emelt észrevétel, tiltakozás; reklamáció. Benyújtja felszólamlását; felszólamlással él. Utólagos felszólamlásnak nincs helye. A döntést, az ítéletet, az intézkedést felszólamlással támadja meg. E kötelességérzet ösztönzött a felszólamlásra. (Kossuth Lajos) || a. (jogtudomány) Vmely hatósági (vég)határozat ellen záros határidőn belül beadható írásos jogorvoslati kérelem. Jelen véghatározat ellen nyolc napon belül felszólamlással lehet élni.
felszólamlási.
