feltett
feltett melléknév föltett
1. Olyan, amit vhova föltettek; vhová fölhelyezett. Nem találom a polcra feltett könyvet. || a. Fejre tett <kalap>. Az ajtó hirtelen felpattan s föltett kalappal berohan Bence. (Csiky Gergely)
2. Olyan <pénz>, amelyet a nyerés reményében, a vesztés kockázatával szerencsejátékban a játékasztalon elhelyez vki. A kártyára feltett pénz. A feltett ötven forintot elvesztette. Semmit sem mond arra, hogy én önnek megnyerem a hazárdjátékát s a feltett tízezer forint tételt kétszerezve hozom vissza? (Jókai Mór)
3. Feltett kérdés: feladott, elhangzott k., amelyre válaszolni kell.
4. (tudományos) Bizonyos törvényszerűségek alapján (ki)következtetett; föltételezett. Ez nem igazolt, hanem csak feltett alakja a szónak.
5. Feltett szándék: eltökélt, szilárd sz. Feltett szándéka, hogy eljön. Kész inkább a méregpoharat kiüríteni, semhogy föltett szándékától elálljon. (Tolnai Lajos) || a. Feltett cél: kitűzött c. Gertrúd még most sem gondol arra, hogy Bánknak feltett célja volna őt meggyilkolni. (Arany János)
