fésületlen
fésületlen [e-e] melléknév -ül, -ebb [e]
1. Olyan, aki, ami nincs megfésülve; kócos, gubancos. Fésületlen gyerek; fésületlen haj. Fésületlen fejjel jár. Még fésületlen vagyok, most keltem föl. Arcom színe sápadt, hajam megnőve és fésületlen. (Kazinczy Ferenc) Az elhanyagolt, borzas kis Hamupipőke később is elhanyagolt, fésületlen, rongyos és mezítlábas maradt. (Ambrus Zoltán) || a. (népies, szövőipar) Olyan <szálas anyag>, amelyet még nem fésültek (2), nem gerebeneztek, nem kártoltak. Fésületlen gyapjú, kender(szösz).
2. (átvitt értelemben) Olyan <szellemi termék, főleg írásmű>, amely nincs átjavítva, végleges alakba öntve; rendezetlen, elnagyolt. Fésületlen, nyers fogalmazvány. Szógyűjtése még fésületlen. Előadása fésületlen volt. Cikke fésületlen adathalmaz.
fésületlenség.
