fölöz
fölöz tárgyas ige -tem [e], -ött, -zön
1. Fölöz vmit: vminek folyamatosan leszedi a fölét, a színét [1] (IV. 1a). A gazdasszony éppen most fölözi a tejet.
2. (ritka, választékos) Számban, mennyiségben túlhalad, felülmúl vmit. Ez bőven fölözi az előirányzatot. Már régóta fölözték kiadásai jövedelmét. (Jókai Mór)
Igekötős igék: lefölöz.
