főnökség
főnökség főnév -et, -e [ë, e] (csak egyes számban)
1. A főnök tisztsége, rangja, hatalma. A főnökség nehéz feladatokat ró reá. Megerősítették főnökségében. A király … az új hódítók főnökségét … vállalta magára. (Eötvös József)
2. Főnöki hivatal, ill. annak helyisége. Az Államvasutak főnöksége; a vezérkar főnöksége.
3. (ritka) Az ott dolgozók összessége. Az egész főnökség kivonult az ünnepségre.
