fürge
fürge [e] melléknév fürgén, fürgébb
Élénken mozgó, gyors <élőlény v. testrész>. Fürge kézzel dolgozik. Fürgén ott termett.
Szóláshasonlat(ok): fürge, mint a ® csík; fürge, mint a ® gyík; fürge, mint a ® karika; fürge, mint az ® orsó; fürge, mint a ® pereszlen; fürge, mint az ® ürge. Láthattok fürge majmot, … Láthattok medvét táncmester gyanánt. (Madách Imre) Szent táncaikat Fürge manók riadva járják. (Ady Endre) Fürge ujjait végigfuttatta a billentyűkön. (Krúdy Gyula) || a. Ilyen élőlényre jellemző. Fürge mozgású. Megismerni a kanászt fürge járásárul. (népköltés) || b. (választékos) Gyors, élénk <gondolkodás, érzékelés>. Fürge észjárásával hamar felfogta a dolgot. Fürge szemmel figyelte, hogy mi történik ott. Fürgén tud mindenre visszavágni.
