fél [2]

Teljes szövegű keresés

fél [2] főnév, melléknév és számnév
I. főnév felet [e-e], fele [e-e]
1. Vmely két egyenlő részre osztott egésznek (tárgynak, tömegnek, tér- v. időbeli távolságnak, területnek, térfogatnak v. összegnek) vmelyik része. Az alma, a dinnye, a kenyér, a zsemlye fele; az útnak a fele; a hónap első fele; a XIX. sz. második fele; vmely földterület fele; fele is sok volna; fele sem igaz: sok benne a hazugság, a kitalálás; ennek már a fele se ® tréfa; fele … – fele … : kétféléből egyik (részen) is, másik (részen) is ugyanannyi; fele víz – fele bor; felébe kiad v. felében vállal vmit: a fele jövedelemért, haszonért, termésért k., v. v.; felébe vág: ketté v.; félben van v. áll: nincs befejezve; félben hagy: befejezetlenül otthagy, nem fejez be vmit; felébe (felibe) hagy vmit: a munkát csak nagyjából végzi el, befejezetlenül hagyja; felére esett az ára vminek; felére csökkent a forgalom; felével több. A munka felén már túl vagyunk. Az út felét már megtettük.  Ide a rózsa néhány levelét S vegyétek vissza a tövis felét! (Petőfi Sándor) Fölvevé a hajnal piros köpenyegét S eltakarta vele az égboltnak felét. (Arany János) A lakosság felében magyar, felében oláh. (Gárdonyi Géza)
2. Vmely két részből álló v. két részre osztott dolognak egyik része, mely a másikkal vmely szempontból nem teljesen egyenlő. Vminek a nagyobbik fele; jobbik fele.  Érintsen bár a hervadás szele, | … lényednek szebb fele, A szellem élni fog! (Arany János)
3. Az a pont, amely vmely térbeli v. időbeli távolság közepén van. A falu a két város közti távolság felén fekszik.  Te, ritka férfi! … önérzettel dúsgazdagon Állhatsz pihenni meg pályád felén. (Arany János) Az emberélet útjának felén | egy nagy sötétlő erdőbe jutottam. (Babits MihályDante-fordítás) || a. Az az időpont, amely az órát két 30 perces időszakra osztja. Fél múlt öt perccel; fél után öt perccel; félkor legyetek itthon. Az óra felet üt.
4. Testnek vmely része, oldala, ill. az amellett levő hely. Bal felemen; jobb felemen; vkinek a ® becses v. ® becstelen fele; vkinek v. vminek a ® hátsó v. ® hátulsó fele; vminek a ® képes fele; vkinek a ® képes fele. || a. Utcának vmelyik házsora, körülzárt helynek vmely része. Az utca innenső v. túlsó fele. A terem jobb felén ült.  Elég vigyázatlan volt … magát azon élvezettől megfosztani, hogy kompon járhasson utcája egyik felétől a másikig. (Jókai Mór) A szigetnek ezen a felén az éghajlat korántsem volt olyan kedvező, mint a nyugati oldalon. (Kuncz Aladár) || b. (régies) Vkinek felén: vki pártján, részén, vkinek érdekeit képviselve.  Neki Egy szikra kell csak, már felünkön áll. (Vörösmarty Mihály)
5. Meghatározott jogi v. társadalmi kapcsolatban álló személyek, csoportok egyike. Hadviselő felek; házasulandó felek; ® hívó fél; ® közvetítő fél; peres felek; a ® magas szerződő felek; érdekelt, panaszos, sértett, tárgyaló, vesztes fél; kibékíti a feleket; kihallgatja a feleket.  A vesztes fél egy üres lapot ad a névaláírásával. (Mikszáth Kálmán) A korkülönbség dacára … én voltam a fölényesebb fél. (Babits Mihály) A piacok réme a mázsamester úr … Isten őrizz, hogy a fél megpróbálja ellenőrizni, jól mér-e a mester. (Móricz Zsigmond) || a. Az a külső személy, aki saját ügyében keresi fel a hivatalt. Felek fogadása 11–1-ig.  A főpolgármester nem fogad feleket. (Mikszáth Kálmán) || b. Üzletfél.  A felek … bőröndben hozták a valutát, az aranyat. (Kosztolányi Dezső) Az az óra volt, amikor a felek járása megcsappant a bankban. (Babits Mihály) || c. (költői) Ellenfél.  Elámúl, Amint látja felén rettentő kardja világát, És daliás tetemét magasan fölnyúlni toronyként. (Vörösmarty Mihály)
6. (birtokos személyraggal) (elavult) Felebarát, embertárs. Látjátok, feleim, … || a. (költői, régies) Az a személy, akivel vki szoros érzelmi kapcsolatban van: barát, társ, bajtárs.  Mit vizsgálsz bámulva vitéz? bolgár vagyok én is. | Jőj, lássák feleink, kihez áll a harci szerencse. (Vörösmarty Mihály) Vagy visszavíjja ős hazánk Szabadságát karunk, – Vagy érte küzdve, hű felek, Egyért s együtt halunk. (Garay János) || b. (költői, elavult) Feleség.  [Bánk] elhozta együgyű de szép felét. (Katona József)
II. melléknév
1. Vmely két, körülbelül egyenlő részre osztott egésznek (rendsz. tárgynak, tömegnek, távolságnak) vmelyik ilyen részét tevő. Fél alma, dinnye, kenyér; fél csomó hagyma; a fél falu: a falu lakosságának a fele; (szójárás) fél fogára sem elég: nagyon kevés neki, nem csillapítja éhségét.
2. Vmely óra előtt harminc perccel levő <időpont>. Fél tizenkettő: 11 óra 30 perc; fél egy; fél hat; fél nyolckor kelt fel.
3. <Párosan összetartozó dolgok, főleg testrészek, ruhadarabok közül> az egyik. Fél cipő; fél füllel hall vmit: pontatlan, megbízhatatlan módon jut a tudomására vmi; fél harisnya, kesztyű; fél lábára sánta; fél lábbal a sírban van: koráról v. egészségi állapotáról ítélve nem sokáig él már; fél szemére vak; ® megreszkírozza a fél szemét. Elvesztette a fél kesztyűjét.  Fél lábatok immár vagyon a kengyelbe. (Arany János) A szerecseneket … megtizedelteté, a többieknek levágatta fél fülét. (Jókai Mór)
4. Befejezetlen, tökéletlen, nem teljes, nem egész. Fél elintézés, megoldás. Fél szóból is ért: csonka mondatból, futó célzásból, más számára érthetetlen utalásból is rögtön tudja, miről van szó, mit kell tennie. Nem szeretek fél munkát végezni.  A kereskedő mindig olyan fél úr. (Tolnai Lajos)
III. (határozószó-szerűen) Nem teljes mértékben, félig.  A fél őszi, fél téli borultas nap ritka hóhulláson csillogott keresztül. (Tolnai Lajos)
IV. számnév, törtszámnév (melléknévi) Két egyenlő részre osztott egységnek (rendsz. hosszúság, terület, térfogat és súly mértékegységének egyik részét alkotó mennyiségű. Fél méter, négyzetméter, köbméter, liter, kilogramm; fél nap, hét, hónap, év. Megvan ez fél kiló is.  Káromkodik egyet, ott van buzogánya, | (Fél mázsa, ha nem több) zúdítja utána. (Arany János) Egy és fél hónapig futott, éhezve, a szerb menekülés borzalmas jeleneteitől … megrendülve. (Kuncz Aladár) A kínai bankárokat fél évvel ezelőtt egy olyan hajóra cipelték, ahol őrült matrózok … teljesítettek szolgálatot. (Gelléri Andor Endre) || a. (zene) A két egyenlő részre osztott egész hangjegy értékének egyik ilyen részével egyenlő értékű. Fél szünet. || b. (zene) Ilyen érték leírására, jelzésére szolgáló. Fél hangjegy, szünetjel.
Szóösszetétel(ek): 1. félakós; félarasznyi; féleleven; félennyi; félesztendős; félfizetéses; félforintos; félfülű; félgömbölyű; féljobbágy; félkomfort; félmeleg; félmerev; félmillió; félnedves; félnomád; félördög; félpuha; félszáraz; félszendergés; 2. éjfél; ellenfél; harmadfél; hatodfél; házasfél; hetedfél; hitfél; küzdőfél; magánfél; másfél; negyedfél; ötödfél; térfél; útfél; ügyfél; üzletfél.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem