feleszik
feleszik [l-e] tárgyas ige föleszik
1. <Állat> vhonnan felszedve megeszik, elfogyaszt vmit. A csirkék feleszik az elébük szórt magot. A lovak feleszik az abrakot.
2. (bizalmas, gyak. rosszalló) <Ember, állat vmely ételkészletet egészen v. belőle nagyobb mennyiséget> elfogyaszt. A vendégek felették az egész éléstárat. Egész rajok jöttek naponkint és mindent fölettek mint a sáskák. (Mikszáth Kálmán)
3. (átvitt értelemben) <Vmely nagyobb összeget> felemészt, és így vagyoni romlásba dönt vkit. Gyűjtőszenvedélye felette egész vagyonát. A sok vendégeskedés felette minden pénzét. A berendelt kortesek föleszik a pénzkészletet. (Vas Gereben) Otthon űlve, nem bajlódva, kész javunkat föleszik. (Arany János–Arisztophanész-fordítás)
felehető; feletet; felevés; felevett v. felett.
