fenyegetés
fenyegetés főnév -t, -ek, -e [ë, e]
A fenyeget igével kifejezett cselekvés, magatartás; az a tény, folyamat, hogy vki, vmi fenyeget vkit, vmit. Dühös, életveszélyes, erőszakos, kegyetlen, nyílt, szemérmetlen, zsaroló fenyegetés; börtönnel, halállal, veréssel való fenyegetés; az ellenség, a főnök fenyegetése; a háború, a járvány, a veszély fenyegetése; a határok állandó fenyegetése; beváltja a fenyegetését. Nem félek a fenyegetésedtől. Fenyegetéssel rávesz vkit vmire. Jancsi … A zsiványkapitány fenyegetésire Meg nem íjedt hangon … felele. (Petőfi Sándor) || a. Ennek szóban v. írásban való megnyilvánulása, kifejezése; fenyegető közlés, nyilatkozat. Zsaroló levele tele van fenyegetésekkel. Olvastam a cikk burkolt fenyegetéseit.
