fényképez
fényképez [e] ige -tem, -ett, -zen [e, ë, ë]
1. tárgyas Vkit, vmit fényképez: fényképet, felvételt készít róla. Folyton a fiát fényképezi. A kiránduláson főként a tájat fényképeztük. || a. (tárgy nélkül, -t ragos mértékhatározóval is) Fényképet, felvételt készít (vkiről, vmiről). Az ünnepélyen ketten is fényképeztek. Az úton sokat fényképeztünk. || b. (tárgy nélkül, -t ragos mértékhatározóval is) Tud, szokott fénykép(felvétel)eket készíteni. Állandóan, jól, régóta, sokat, szenvedélyesen fényképez.
2. tárgyas (tárgy nélkül is) (átvitt értelemben, gyak. rosszalló) A valósághoz híven v. a valóságot szolgai módon utánozva ábrázol (vmit); másol. A kép, a regény a puszta valóságot fényképezi. Már nem is fest, hanem fényképez.
Igekötős igék: lefényképez.
fényképezett; fényképezget; fényképezhető; fényképeztet.
