fertőzés
fertőzés főnév -t, -ek, -e [ë, e]
1. A fertőz (1, 2) igével kifejezett folyamat; az a tény, hogy vki, vmi fertőz. A bacilusgazdák, a legyek, az oltótű fertőzése. Fertőzés történt. Ez a betegség fertőzés útján terjed. Megakadályozza a fertőzést. Nem félt a fertőzéstől, s alig tételezte fel önmagáról, hogy ő is beteg lehet. (Babits Mihály) || a. Ennek eredménye: a fertőző betegség. Erős, súlyos fertőzés; leküzdi a fertőzést.
2. (átvitt értelemben) A fertőz (3) igével kifejezett szennyező, bomlasztó, pusztító hatás, befolyás. Erkölcsi fertőzés; nyilas fertőzés; a fasizmus fertőzése.
Szóösszetétel(ek): 1. fertőzésmentes; fertőzésmentesség; 2. bőrfertőzés; önfertőzés; sebfertőzés; vérfertőzés.
fertőzési.
