filológia
filológia főnév ..iát, ..iája (tudományos)
1. Tág. ért. vmely nép, nemzet, földrajzi v. kulturális közösség nyelvével, irodalmával és művelődésével kapcs. ismeretek összessége; az ezzel foglalkozó tudomány. Arab filológia; keleti filológia; a sémi filológiát műveli; a szláv filológia eredményei. Imrusban ifjú energia dolgozott, és szomjas lélek, mohón inni … a filológia forrásait. (Babits Mihály) || a. Szűk. ért. az a tudomány, amely a nyelvi és irodalmi szövegeket elsősorban szövegkritikai, az eredettel kapcs. és tárgytörténeti, ill. életrajzi vonatkozásban tárgyalja. A filológia módszere. || b. Az ilyen munkában alkalmazott sajátos módszer. Jártas a filológiában.
2. <Az oktatásban> ezzel a tudománnyal foglalkozó tantárgy. Román filológiát ad elő.
filológiai.
