fizetség
fizetség [fizeccség] főnév -et, -e [ë, e] (népies)
1. Az a pénzösszeg, amelyet vkinek vmiért kifizetnek. Mennyi lesz a fizetség? Az elegáns fizetség egy százas lenne. (Mikszáth Kálmán)
2. (átvitt értelemben) Általában ellenszolgáltatás, jutalom. Fáradozásának durva visszautasítás volt a fizetsége. Mindenki … teljesítette, amit kívánt, pedig tudták, hogy a fizetség mindig az: „Ha valami akar lenni itt vagy a minisztériumban, csak nekem szóljon.” (Mikszáth Kálmán)
