fluor
fluor főnév -t, (-ja) (csak egyes számban) (vegyi ipar)
Halvány zöldessárga, klórszagú, gáz alakú halogénelem; más elemekkel igen könnyen vegyül, ezért a természetben szabad állapotban nem fordul elő (F v. Fl).
Szóösszetétel(ek): fluoresszencia; fluorhidrogén; fluorsav; fluorvegyület.
fluoros.
