fogat [1]
fogat [1] ige -tam, -ott, ..asson
1. tárgyas Eszközli, parancsolja, hogy vki, vmi fogjon (I. 1, 5, 8, 9, 12) vkit, vmit. Esővizet fogatott (vele) a hordóba. Nyulakat fogat a kutyájával. A darabot satuba fogatja. Fegyvert fogatott a várnéppel. Az orvos főzelékre fogatta a gyereket. Fogattam … galócát a Vágban. (Mikszáth Kálmán)
2. Vmibe fogat vmit: parancsolja, eszközli, hogy vki állatot, ritk. embert vmely eszköz, kül. jármű elé kössön, hogy azt húzza. Kutyát fogat a szánba; lovat fogat a kocsiba; ökröt fogat a járomba. || a. (tárgy nélkül) No, fogass, aztán induljunk. Asszony, fogass szekérbe, vagy fogadj Lovast. (Vörösmarty Mihály)
Szólás(ok): ld. madár.
Igekötős igék: befogat; elfogat; kifogat; lefogat; megfogat; összefogat.
