foglal
foglal ige -t, -jon (főleg állandó kapcsolatokban v. irányt jelölő határozóval)
1. tárgyas Katonai erővel, harccal meghódít, tulajdonába vesz. Árpád új hont foglalt népének. Útra keltek új hazát foglalni. Lelkes, szilaj s kegyetlen nép! … Zsarolt, foglalt jókedvben s haragban, … Egymás vérét ontotta. (Tompa Mihály)
2. tárgyas Vmit birtokába vesz, ill. elhelyezkedik vmin. Ágyat, asztalt, ülőhelyet foglal vhol; földet foglal. Táborozásra alkalmas helyet foglalt a forrás mellett. Széket foglal: a) széken helyet foglal, leül; b) (régies) székfoglalót tart. Hódolj, mint kötelességed: Azután foglalhatsz oldalamon széket. (Arany János); || a. (választékos) Helyet foglal vhol: a) <személy> leül vhová v. ül vhol; az asztal mellett foglal helyet; foglaljon helyet, tessék helyet foglalni: <hellyel kínálás udvarias kifejezéseként>. Hol vagytok, ti régi játszótársak? … | Foglaljatok helyet itt mellettem, Hadd felejtsem el, hogy férfi lettem. (Petőfi Sándor) Foglalj helyet. Kezdd el a mesét szépen. (József Attila); b) <tárgy> vhol elhelyezkedik, vhol van; a szobor a tér közepén foglal helyet; c) <személy v. tárgy> terjedelmével, tömegével bizonyos helyet betölt; sok helyet foglal ez a csomag. Egy gyerek kevés helyet foglal. d) (átvitt értelemben) <személy vmilyen szervezetben> tagként szerepel, annak tagja; helyet foglal az elnökségben, az igazgatóságban, az országgyűlésen. || b. Tért v. teret foglal: a) terjedelmével, tömegével vmely tért betölt, vmilyen területre kiterjed. Az üzem nagy teret foglal. A melegedő gáz egyre nagyobb tért foglal. A gyárváros egyre nagyobb tért foglal. (Jókai Mór); b) birtokba vesz vmely tért, rajta megveti a lábát v. előrehalad, tért nyer. [A harcoló csapatok] csak nyomrul nyomra… bírnak egymástól tért foglalni. (Jókai Mór); c) (átvitt értelemben, ritka) vminek vmilyen szerepe, jelentősége van; költészetében az egyéni érzés nagy teret foglal; d) (átvitt értelemben) nagyobb körben, területen érvényesül, terjed; ez az álláspont egyre inkább tért foglal. Már látom előre, hogy fog e vívmányom tért foglalni az egész világon. (Jókai Mór); || c. Állást foglal: a) vmilyen állásban elhelyezkedik, feláll; a két csapat a két hegyen egymással szemben foglalt állást. A Kerepesi úton … lavinaszerűen növekvő tömegek foglaltak fenyegető állást. (Mikszáth Kálmán); b) (átvitt értelemben) vki, vmi mellett v. ellen kinyilvánítja álláspontját; egyáltalán nem foglal állást; az új program mellett foglal állást; vki vmi ellen foglal állást. A Nemzeti Kaszinó határozottan Zrínyiék mellett foglalt állást. (Mikszáth Kálmán)
3. Vmit foglal magának v. vkinek (vmire): előzetesen biztosítja, hogy ő v. másvalaki (bizonyos alkalomra) kapjon vmit. Asztalt, helyet foglal magának, vkinek. Kétágyas szobát foglalt júliusra az egyik villában. Jó helyet foglalt a mérkőzésre. || a. tárgyas (ritka) Jegyet foglal: vmely helyre szóló, helyet biztosító jegyet előre leköt. Két jegyet foglaltam neked is.
4. tárgyas (ritka) <Több személy> vmilyen formát alkotva álló v. ülő helyzetben elhelyezkedik. Az urak félkört foglaltak a sátornál. (Mikszáth Kálmán)
5. tárgyas Magában foglal vmit: alkotórészként tartalmaz, tartalomként felölel, magában rejt vmit. A hegy rengeteg ásványi kincset foglal magában. Az összeg a szállítási költséget is magában foglalja. A könyv az eddigi eredményeket is magában foglalja. E szó, „kifejlődés”, magában foglalja mindazt, mit mondani akarunk. (Vörösmarty Mihály) Tudhatja a nagyságos úr, hogy a brenóci uradalom … mennyi falut, mennyi erdőséget foglal magában. (Jókai Mór)
6. Vmit, (ritka) vkit vmibe foglal: keretbe, burkolatba teszi, erősíti, helyezi; vmilyen kerettel, burkolattal körülvesz. A fényképet keretbe foglalja; a gyémántot aranyba foglalja; ® aranyba kellene foglalni vkit. Küldjön egy fényképet … : rámába foglalom! (Gárdonyi Géza) || a. tárgyas <Gondolatában v. érzéseiben szereplő személyek v. tárgyak közé> bevesz, beiktat. Emlékébe, emlékezésébe foglal vkit; ® imádságába foglal vkit; szívébe foglal vkit. Látod-e, angyalom, a Dunát | S a szigetet közepén? | Ide a szivembe képedet Akként foglalom én. (Petőfi Sándor) Szeretetébe foglal, – mint a kutyáját. (Gárdonyi Géza) || b. tárgyas <Érzést, gondolatot, mondani-, közölnivalót> vmilyen nyelvi, irodalmi, hivatalos stb. formába önt, szerkeszt, rögzít. ® Írásba foglal vmit. Érzéseit nem tudja szavakba foglalni. A rendelkezést törvénybe foglalták. A történetet regénybe, versbe foglalták. „A kor szelleme” című versében … e gondolatot foglalja egy óriási körmondatba. (Arany János) Mitől félsz voltaképp? … Félelmét sohasem foglalta szavakba önmaga előtt. (Babits Mihály) || c. tárgyas <Különálló elemeket összefoglaló, rendszerező csoportosításba, keretbe> állít, szed. Rendszerbe foglalja a növényeket, elemeket. Jegyzékbe foglalta a tárgyakat.
7. Vmit vmihez foglal: vmihez kapcsol, fog, erősít, csatol vmit. A lécet dróttal a deszkához foglalta. A második fejezetet az elsőhöz foglalta. || a. tárgyas (irodalmi nyelvben, elavult) Vmit vhová fog. Rúdját hóna alá feszesen foglalja. (Arany János)
8. tárgyas <Forrást> (óvás, tárolás, felhasználás végett) kő- v. fakerettel, korláttal vesz körül.
9. tárgyas (tárgy nélkül is) Bírói, hatósági úton zár alá vesz, foglalást (2) hajt végre. Holnap a szomszédban foglalnak. Jövünk foglalni.
Igekötős igék: befoglal; belefoglal; egybefoglal; elfoglal; körülfoglal; lefoglal; összefoglal; visszafoglal.
foglalható; foglaltat.
