fogva
fogva névutó
I. (-nál, -nél v. ritk. -n ragos szó után, azzal együtt értve)
1. A névszóval jelölt testrészt, ill. vmely tárgynak egyik részét megfogva, ill. e rész segítségével. Kezénél, lábánál fogva húz vkit; kézen fogva vezet vkit. A fazekat a fülénél fogva felakasztja. Vkit az orránál fogva vezet. A hajánál fogva ráncigál elő vmit. Vágószékre [= vágóhídra] voná [a bikát] két szarvánál fogva. (Arany János)
2. (átvitt értelemben) A névszóval jelölt dolog alapján, abból következőleg, annak folytán. Állásánál fogva tartozik megjelenni. Koránál fogva már nem alkalmas testi munkára. A mesterember … nemcsak az izmai erejénél fogva több, mint a más, hanem az értelménél fogva is. (Tömörkény István) || a. (átvitt értelemben) Vmely oknál fogva: vmely okból, vmely ok miatt. Az előbb említett oknál fogva; az ismert okoknál fogva. Kocsit a lóvásárban árulnak, azon oknál fogva, hogy a megvett árut legyen mindjárt mivel hazahúzatni. (Tömörkény István)
II. (-tól, -től ragos szó után, azzal együtt értve)
1. A névszóval, a határozószóval jelölt helytől kiindulólag. ® Innentől fogva; ® onnantól fogva. Attól a háztól fogva egészen fel van szedve a kövezet. Csípejéig nyult a páncél, attól fogva Földig ért tengerzöld nehéz bársony szoknya. (Arany János)
2. A névszóval v. névmással jelölt időtől, időponttól v. eseménytől, folyamattól, állapottól kezdve. Mától fogva; ez időtől fogva; attól fogva; ® idéntől fogva; ® mostantól fogva; kora ifjúságától fogva; ® öröktől fogva; régtől fogva. Fráter Schwarztól fogva ezek az istenek | … puskát, flintát szerzettenek. (Csokonai Vitéz Mihály) Bogdi tegnaptól fogva inas, boltosinas. (Tolnai Lajos) A rám nézve oly emlékezetes naptól fogva … türelmetlenné, követelőzővé és erélyessé vált. (Ambrus Zoltán)
3. (ritka) A névszóval jelölt személytől v. tárgytól mint kezdettől számítva. Somlón kiki boldog vala Úrtól fogva szolgáig. (Kisfaludy Sándor)
Szóösszetétel(ek): annálfogva; ennélfogva; karonfogva; minélfogva.
