folytonos
folytonos melléknév -an, -abb
1. Folyton tartó, megszakítás nélküli <cselekvés, állapot>; szakadatlan, állandó. Folytonos fejlődés, munka, zaj; folytonos üzemű szárító; a termelés folytonos növelése; a rejtett tartalékok folytonos feltárása. Folytonosan panaszkodik, fél vmitől. Egy … tízéves … leány sompolygott anyja oldalához, retkes ujjait folytonosan szájába tartva. (Tolnai Lajos) A lángok … sziszegve nyalták a fahasábokat, … míg a folytonos előnyomulásban végre erőt vettek rajtuk. (Mikszáth Kálmán) || a. (ritka) Újra meg újra ismétlődő. Folytonos panasz. Oh az örök benső vérzés; Oh, e folytonos halál! (Arany János) || b. Olyan <folyamat, jelenség, dolog>, amelyben nincs hézag v. ugrás. Folytonos átmenet, lánc. Az idő és a tér folytonos mennyiségek.
2. (mennyiségtan) Olyan <mértani alakzat>, amelynek minden része érintkezik a mellette levővel. Folytonos görbe, vonal. || a. (mennyiségtan) Folytonos arány: olyan aránypár, melynek beltagjai egyenlők (pl. 2 : 4 = 4 : 8).
