fonetika
fonetika [ë] főnév ..kát, ..kája (nyelvtudomány)
1. A beszédhangok alaki, fiziológiai-akusztikai tulajdonságaival foglalkozó tudományág; a fonológiával együtt a hangtant alkotja. Általános, kísérleti fonetika.
2. (iskolai) Ez mint egyetemi oktatási anyag, tantárgy. Fonetikából jelesre vizsgázott. || a. (iskolai) Ennek egyetemi órája. Délelőtt 8-tól 9-ig van fonetika. || b. (bizalmas) A fonetika kérdéseivel foglalkozó könyv, tankönyv v. egyetemi jegyzet. Megjelent az új magyar fonetika. Kölcsönadta a fonetikáját.
Szóösszetétel(ek): fonetikaóra; fonetikatanár.
fonetikai.
