fordít
fordít ige -ott, -son; -ani v. -ni
1. tárgyas <Tárgyat> vmely képzelt v. valóságos tengely körül vmely irányban többé-kevésbé elmozdít. A kormánykereket balra fordította. A napraforgó a nap felé fordítja tányérját. || a. tárgyatlan (-t ragos mértékhatározóval is) Fordít (egyet) vmin: vmely tengely körül forgatható tárgyat egy mozdulattal más irányba mozdít. Fordít egyet a csavaron, a kulcson. || b. tárgyas (tárgy nélkül is) Fordít vmit: <könyv, füzet, külön lapokból álló papírcsomó egy v. több lapját> úgy lapozza, hajtja át, hogy vmelyik lap, ill. a rajta levő szöveg v. kép látható legyen. Fordíts még két lapot és megtalálod az idézetet. Fordíts! Már elolvastam, fordíthatsz. Mikor elolvasta, szeretett volna tovább fordítani, mert az újság kettőbe volt hajtva. (Móricz Zsigmond)
2. Vmerre fordít vkit, vmit: vmely élőlényt, tárgyat, testrészt úgy mozdít el, hogy más oldala, lapja, része essék vki, vmi felé. ® Befelé fordít; felfelé fordít; a bundát, subát ® kifelé fordítja; a (nemesi) címert ® lefelé fordítják; a másik oldalára fordít vkit, vmit; visszájára fordít: a) <bőrt, szövetet> úgy használ fel, hogy belső oldala, visszája kerüljön kifelé; b) (átvitt értelemben) <dolgot, helyzetet> az ellenkezőjére változtat, eredeti mivoltát meghamisítja. Szájával lefelé fordítja a korsót. Az orvos vizsgálat közben hasára fordítja a csecsemőt. || a. Hátat fordít vkinek, vminek: a) úgy fordul el v. olyan helyzetben van, hogy nem tekint rá, háttal áll v. ül neki; b) (átvitt értelemben) <közöny, megvetés v. harag kifejezéseként:> elfordul, nem beszél, nem törődik vele; c) (átvitt értelemben) elhagy vkit, vmit, hűtlen lesz hozzá, elpártol tőle. Hátat fordított eddigi politikájának. A szerencse hátat fordított neki. Nem bízhatunk olyan emberekben, akik a legkisebb nehézségre hátat fordítanak nekünk. Még ilyen lányt nem látott, aki neki hátat fordítson. (Móricz Zsigmond) || b. tárgyas <Vmely tárgyat, anyagot> úgy v. addig mozgat, hogy az vhová borul, dől, ömlik. A szemetet a gödörbe fordítja. A lovak a kocsit az árokba fordították. || c. tárgyas (ritka) (A) földet fordít(ja): <ásással, szántással> az alul levő réteget felülre emeli; forgat.
3. tárgyas <Ruhát, ruhadarabot> állandóan v. foglalkozásszerűen úgy alakít át, hogy a szövet belseje kívülre, külseje pedig belülre kerül. Ez a szabó foltoz, javít, ruhát fordít.
4. tárgyas Vmerre fordít: <vmely irányban elhelyezkedő v. haladó személyt, élőlényt, tárgyat, esetleg vmerre irányuló mozgást, indulatot> vmely más irányba térít, terel. Lépteit vmerre fordítja; fegyvereit vki ellen fordítja: váratlanul megtámad vkit, aki ellen addig nem harcolt v. akivel látszólag jó viszonyban volt; a fegyvert önmaga ellen fordítja: azzal a fegyverrel, amellyel addig harcolt, ölt v. védekezett, hirtelen elhatározással öngyilkosságot követ el; szemét vhová fordítja: vkire, vmire rátekint, vhova kezd nézni. Fordítsd balra a lovakat! A szekeret hazafelé fordította. Érveit ellene fordították. Mind a hárman Koczur ellen fordíták legkeserűbb kifakadásaikat. (Jókai Mór) || a. tárgyas (átvitt értelemben) <Figyelmet, gondolatot> vmire irányít, vmely irányba terel. ® Gondot fordít vkire, vmire. A körülte zsibongó gyerekekre fordította a figyelmét. Teendőire fordítja a gondolatát. Több figyelmet fordíts a munkádra! A lelkiismeretes dolgozó nagy gondot fordít a minőségre. Művében az elrendezésre … több figyelmet fordít. (Vörösmarty Mihály) || b. tárgyas (átvitt értelemben) Vkire, vmire fordítja a szót, beszédet, beszélgetést: róla kezd beszélni, beszélgetés közben szóba hozza, rátereli a szót. Másra fordítja a beszédet. Nem állhatta tovább: Vicára fordította a beszédet. (Gárdonyi Géza)
5. tárgyas (átvitt értelemben) Vmire, vmilyenre fordít: <állapotot, sorsot> másra vált(oztat), cserél. Jóra, rosszra fordít vmit; jóra fordítja vkinek a sorsát. || a. tárgyatlan (-t ragos mértékhatározóval is) (átvitt értelemben) Fordít vmin: változtat vmely helyzeten, állapoton, eljáráson, beszéden. Egyet fordít a ® beszéden; fordít (egyet) a dolgon: hirtelen más irányba tereli, másképpen folytatja, mint ahogy elkezdte. Ez keveset v. nem sokat fordít a dolgon. Kell ismernem sorsodat, hogy azon fordíthassak. (Jókai Mór) Még tán lehetne szép szerével fordítani a helyzeten. (Mikszáth Kálmán) || b. tárgyas (átvitt értelemben) Vmire fordít: <beszédet> jellegében másra, gyak. ellenkezőjére változtat; mással vált fel. Csakhamar tegezésre fordították a beszédet. Németre fordították a szót, hogy a gyerek ne értse. Látta, hogy nem tréfálnak vele, s egyszerre könyörgésre fordította a dolgot. (Jókai Mór) Legjobb tréfára fordítani az ilyet. (Mikszáth Kálmán) A szót hirtelen honi nyelvünkre fordítja, melyet töredezve ejt még. (Kosztolányi Dezső)
6. tárgyas (tárgy nélkül is) <Elhangzott mondanivalót v. megírt szöveget> szóban v. írásban más nyelven szövegez meg. Vmely nyelvre fordít; ® szó szerint fordít. Írta Shakespeare, fordította Arany János. Barátom több nyelvből fordít. Ha a fiakot [= fiakat] csak arra vennék is [az atyák], hogy a deák könyveket magyarra fordítsák, úgy a tanulásokot [= tanulásokat] a közönséges jóra fordítanák. (Mikes Kelemen) [Szász Károly] nyelve sem dantei … A maga nyelvén fordít, nem Dante nyelvén. (Babits Mihály)
7. tárgyas Vmire fordít: <erőt, tehetséget, időt, pénzt> vmely célra, feladatra, munkára használ. Az atomenergiát békés célokra kell fordítani. Minden erejét munkájának befejezésére fordítja. Szabad idejét önképzésre fordítja. Sok milliót fordítunk tudományos célokra. Mire fordítják a gyűjtésből befolyt összeget? Gyermekei nevelésére vajmi keveset fordíthatott. (Tolnai Lajos) Volt iskolám növendékei … nagyobb összeget küldtek, hogy magyar fogolytársaim karácsony estjére fordítsam. (Kuncz Aladár)
Szólás(ok): ld. köpönyeg, rúd.
Igekötős igék: aláfordít; átfordít; befordít; belefordít; elfordít; felfordít; félrefordít; hátrafordít; hozzáfordít; idefordít; kifordít; körülfordít; lefordít; megfordít; nekifordít; odafordít; összefordít; ráfordít; széjjelfordít; szembefordít; túlfordít; visszafordít.
fordítgat; fordíthatatlan; fordítható; fordíttat.
