fordul
fordul tárgyatlan ige -t, -jon
1. (gyak. -t ragos mértékhatározóval) Vmely pont v. tengely körül többé-kevésbé elmozdul. Fordul egyet a gép kereke, az óra mutatója, a malomkerék, a szélkakas; fordul a ® kocka; pántokon fordul; oldalra fordul; nehezen fordul a nyelve: akadozva beszél. Úgy vágja képen szegény Jókát …, | Hogy a világ mindjárt egyet fordul vele. (Arany János) Lassan fordult a zárban a kulcsa. (Kosztolányi Dezső) || a. Valódi v. képzelt tengely körül úgy mozdul el, hogy e mozgása közben halad is. Fordul a hordó, amikor gördítik. Fordul a kerék, mikor a kocsi elindul. Fordul a zsák, ha odább hengerítik.
2. <Élőlény, testrész, dolog> úgy mozdul el rendsz. a tengelye körül, hogy ennek következtében arca, tekintete más irányba kezd nézni, ill. hogy vmelyik oldala v. lapja attól kezdve vki v. vmi felé esik. Vö.: odafordul. Arccal, háttal fordul vkinek, vminek v. vki, vmi felé; ® befelé fordul; ® féljobbra fordul; hátára, másik oldalára fordul; sarkon fordul; (bizalmas) még csak most fordul a másik oldalára: még javában alszik; falnak fordul; barátja felé, a hang irányába fordul; minden szem feléje fordul: hirtelen mindenki őrá néz; (átvitt értelemben) bizalommal, figyelemmel fordul vki, vmi felé: bizalommal, figyelemmel kezdi kísérni vkinek a viselkedését, ill. kezdi várni vminek a bekövetkezését. Tekintete a vendég felé fordult. A fényszórók a színpad felé fordultak. A ledobott láda aljával fordult felfelé. Oda fordult, ahonnan hangot hallott. Nem oda fordult, hanem ide. Másik oldalára fordult S mostan újra aluszik javában. (Petőfi Sándor) A fegyveres őr ismét elhalad, és háttal fordul. (Jókai Mór) Minden szem az ajtóra fordult, de csak egy karcsú, tizenöt éves forma fiút láttak. (Gárdonyi Géza) Minden figyelmével a bekövetkező események felé fordult. (Krúdy Gyula) Ahol megjelentek, minden szem feléjük fordult. (Móricz Zsigmond) || a. Vhova fordul: egyensúlyát veszítve felborul és vhová esik. Az autó az árokba fordult. A szikla a mélységbe fordult. || b. (átvitt értelemben) Vki, vmi felé fordul: <érdeklődés, figyelem>, vmely irányban hatni, működni kezd. Érdeklődése a gazdasági kérdések felé fordult. Figyelmünk az új írók felé fordult. De más fele fordult arc, figyelem, érdek. (Arany János) || c. (ritka) Vhova fordul: <személy> tekintetének, törzse helyzetének irányát megváltoztatva vhova megy, kerül v. vhol elhelyezkedik. A szobába fordult. Föltette Gergőt a nyeregbe, s maga is a lovára fordult. (Gárdonyi Géza)
3. (-t ragos mértékhatározóval is) Egyszer, kétszer v. egyet, kettőt stb. Fordul: egyszer v. többször bizonyos utat tesz meg, és visszatér kiinduló pontjához, ugyanazon az úton v. másikon. Egyet fordul: rövid sétát, utat tesz. Mindjárt jövök, csak fordulok egyet a városban. A kocsi háromszor fordult a fuvarral. Egyet fordulok … addig te itt maradsz. (Vas Gereben) Lódulj, fordulj, egy, kettő, három. (Mikszáth Kálmán) Még egyet fordulok addig a kukoricásban. (Gárdonyi Géza) || a. Néhány lépést táncol. Alig fordult egyet, lekérték. Lányom, … Hadd táncoljak egy kicsit, Minnyár [= mindjárt] én is menyek [= megyek], Egyet, kettőt fordulok. (népköltés) || b. (sport) <Rövid pályán> a pálya vmelyik végpontját érintve ellenkező irányba úszik v. fut tovább. Ötven méteren ő fordult elsőnek. || c. (átvitt értelemben, ritka) Fordul vmi: az idő vmelyik szakasza véget ér, és új időszak, új időegység kezdődik. A század fordult, s … István [király] szétszóratta a napimádók oltárait. (Jókai Mór)
4. Eredeti irányától eltér, más irányban halad tovább, irányt változtat, (el)kanyarodik. Fordul a szél. A csapat a folyó felé fordult. Az út az erdőnek fordul. Forduljunk balra, arra van a falu. A folyó itt jobbra fordul. A kocsi az országútra akart fordulni. || a. (átvitt értelemben) Szenvedj, ha nem tudsz Hová vonulni: Fordulhat a szél. (Kölcsey Ferenc) || b. (irodalmi nyelvben) <Szó, beszéd, gondolat> vmely tárgyra terelődik. A búcsúzáskor … a dolnavári leányra fordult a szó. (Jókai Mór) A beszéd nem egyszer fordult az akkor … divatos tárgyra, a „Falu rosszá”-ra. (Mikszáth Kálmán) || c. Vki, vmi ellen fordul: rendsz. régebbi magatartását megváltoztatva ellene támad. Először az ő pártján volt, de később ellene fordult. Egész haragja ellenem fordult. [A város] most ellene fordult, s élteti Johannát. (Arany János) Maga a férj is ellene fordult. (Jókai Mór)
5. Vhova, kül. vkihez, vmihez fordul: vkinek, vminek a segítségét, támogatását, intézkedését kéri v. igénybe venni készül; vkihez, vmihez folyamodik. Vö.: odafordul. Hozzám, hozzád, hozzánk, hozzátok, hozzájuk fordul; vmilyen eszközhöz fordul; jó ® helyre fordul; orvoshoz fordul; segítségért, tanácsért fordul vkihez. Beadvánnyal fordult a miniszterhez. Kérelmével v. kérésével forduljon az illetékesekhez. Oda fordult panaszával, ahonnan segítséget remélt. Merre menjen? mihez fogjon? Uramfia! | Nincsen hő lelkének hová fordulnia. (Arany János) || a. (választékos) Fordul vkihez: szavát vkihez intézi; szól, beszél vkihez. Felhívással fordul a néphez. Levélben fordult az elnökséghez. Panasszal fordultak hozzá. A házigazda ekkor hozzám fordult. Ő pedig Bencéhez ily szavakkal fordult. (Arany János) Akkor az urakhoz fordult a fenséges Király s ekkép tartott hatalmas beszédet. (Arany János)
6. Fordul vmi: vminek állapota, jellege megváltozik. Fordul a világ: megváltoznak az élet körülményei. Egyet fordult a világ. Nagyot fordult a világ sora. A szerencse fordul. (Petőfi Sándor) Az idő fordul, százféleképpen fordul. (Gárdonyi Géza) || a. Vmire fordul; vmilyenné válik. ® Tragikusra fordul; visszájára fordul: az ellenkezőjére változik v. az eredménye, hatása az ellenkezője lesz annak, amit vártak tőle. Jóra fordul minden. Komolyra fordult a dolog. Súlyosra fordult a helyzet. A beteg állapota rosszabbra fordult. Úgyis hol kedvre, Úgyis hol búra Fordul az élet. (Kölcsey Ferenc) Még hiszen tán jóra fordulhat minden! (Katona József) Öröme csakhamar savanyúságra fordult. (Mikszáth Kálmán) || b. <Időjárás> megváltozik és másmilyen lesz. Az idő hidegre, hűvösre, nedvesre, szelesre fordul. Tavasszal, ha lágy idő fordul, A házak ereszén a jégcsap megcsordul. (Arany János) Az őszi enyhe tiszta napok havazóra fordultak. (Tolnai Lajos) || c. (irodalmi nyelvben) Vmibe, vmire fordul: <időszak> vmelyik másikba, a következőbe megy át. Hajnalra fordul az idő. (Jókai Mór) Az ősz télbe fordul. (Kosztolányi Dezső)
7. (alany nélkül is) Vhogyan fordul: vmely módon alakul, történik (a dolog). ® Úgy fordul; ha mégis úgy fordulna; úgy fordult a sor, hogy … Másképp fordult a dolog. Maholnap úgy fordul, mi minden eshetik ilyenkor. (Mikszáth Kálmán)
8. (szójárás, népies) Pál fordul köddel, ember vész döggel: <régi, babonás hiedelem szerint> abban az évben, amelyben január 25-én köd van, nagy járvány fog pusztítani.
Szólás(ok): ld. kerék.
Igekötős igék: aláfordul; átfordul; befordul; belefordul; elfordul; előfordul; felfordul; félrefordul; hátrafordul; hozzáfordul; idefordul; kifordul; körülfordul; lefordul; megfordul; nekifordul; odafordul; összefordul; ráfordul; széjjelfordul; szembefordul; szétfordul; túlfordul; visszafordul.
Szóösszetétel(ek): térül-fordul.
fordult.
