förgeteg
förgeteg [e-e] főnév -et, -e [ë, e], fergeteg [ë-e-e]
1. (népies, választékos) Hirtelen széllel támadt, gyorsan tovarohanó, heves vihar v. zivatar. Hatalmas, pusztító förgeteg; rohan, mint a förgeteg; förgeteg módjára; förgetegként. Itt olyan fergetegek vannak, mintha most kezdené a telet. (Mikes Kelemen) Az iskolaudvaron végignyargalt a tavaszi förgeteg. (Kosztolányi Dezső)
2. (átvitt értelemben, választékos) A fergeteg (1) sebességére, hevességére emlékeztető módon rohanó, támadó embertömeg. A förgeteg az ellenséges hadállások ellen zúdult. Oda nézzetek! Csatára iramlik a fergeteg. (Petőfi Sándor)
3. (átvitt értelemben, választékos) Társadalmi, történelmi megrázkódtatás. A harcok véres förgetege. Kitört a förgeteg, mely a régi világot elsöpri. Régi erkölcs, spártai férfikar Küzdött s vezérelt fergetegid között. (Berzsenyi Dániel)
Szóösszetétel(ek): hóförgeteg.
