forró
forró melléknév -n, -bb
1. (ritka) Olyan <folyadék>, amely (éppen) forr; forrásban (1) levő. Forró víz. Félrehúzza a tűzhelyről a már forró levest. Serege … Fut már ki, mint forró víz habja edényből. (Arany János)
2. Nagyon, rendkívül meleg, égető. Forró kályha, vasaló, tea. Forró ételt nem egészséges enni. Forró gőz csapott ki a fedő alól. Milyen forró ez a homok! A rakott burgonyát forrón tálalják. Forrón iszod a kávét? (szójárás) Forró vizet a ® kopaszra. Szóláshasonlat(ok): kerülgeti, mint ® macska a forró kását. Fülembe forró ólmot öntsetek. (Ady Endre) Lefekvéskor forró téglákat tétetett talpa alá és forró cserepeket gyomrára. (Kosztolányi Dezső) Már hordták az inasok körül a friss forró puncsot. (Móricz Zsigmond) || a. A szokásosnál jóval magasabb hőmérsékletű; felhevült v. lázas <test>. Milyen forró a kezed! forró a homloka, láza van. Anna … ráteszi kezét a húga homlokára, az forró. (Nagy Lajos) || b. (népies, régies) Lázzal járó <betegség>. Forró nyavalya ¬; forró betegségbe esett. Forró nyavalyám 1789[ben] megkopaszíta. (Kazinczy Ferenc)
3. Nagy meleggel, magas hőmérséklettel, hőséggel járó <időjárás>. Forró éghajlat, napsütés, szél. Álljon előmbe izzó, forró nyárban: | „Téged szeretlek, Te vagy, akit vártam.” (Ady Endre) || a. Ilyen éghajlatú <vidék>. Forró égöv: a Földnek az Egyenlítő körüli, a térítők közti területe. A forró égöv alatt élő népek rendszerint sötétebb bőrűek.
4. (átvitt értelemben) Igen erős, heves <érzés, lelkiállapot>. Forró érzelem, indulat, lelkesedés, szerelem; forrón óhajt vmit; forrón szeret vkit. A tiszta szivet megvetette, Ki őtet oly forrón szerette. (Csokonai Vitéz Mihály) Édes forró vággyal Ölel téged lelkem által. (Tompa Mihály) || a. (átvitt értelemben, választékos) Ilyen érzésre képes, azzal eltelt, azt kifejező. Forró csók, fohász, kebel, ölelés, szív; forrón megszorítja vkinek a kezét. Forró hangon suttogott. Nyúgoti ég forró kebelem nem tette hideggé. (Kölcsey Ferenc) || b. (átvitt értelemben, választékos) Nagyon szívélyes, meleg. Forró köszönet, üdvözlet. Az összeesküvők egész csoportja … sietett forrón üdvözölni a költőt. (Jókai Mór) || c. (átvitt értelemben) Lobbanékony, könnyen hevülő <természet, vér>. Forró temperamentum, forró a vére. || d. (átvitt értelemben) Forró fej: éretlenségében indulatainak könnyen engedő, meggondolatlan cselekedetekre hajlamos fej, természet. Forró fejjel kezdett a vállalkozáshoz.
5. (átvitt értelemben) Sok nehéz feladatot, nagy feszültséget, izgalmat, veszedelmet hozó <helyzet, időszak>. Izgalmas, forró napunk volt. Forró volt a helyzet. Forró pillanatok következtek. Egy szombaton rendkívül forró, viharos nap volt a képviselőházban. (Kosztolányi Dezső)
Szólás(ok): ld. leves.
Szóösszetétel(ek): forróbetegség.
