francia
francia főnév és melléknév
I. főnév ..iát, ..iája
1. A franciák: tömegében Franciaországban élő, újlatin (román) nyelvet beszélő nép. A franciák hazája. A franciák földje gyönyörű tartomány, | Egész paradicsom, egész kis Kanaán. (Petőfi Sándor) || a. E néphez tartozó személy, főleg férfi. Az értekezleten résztvevő franciák. Belga útlevéllel utazott, de semmiesetre sem volt belga, inkább lehetett … francia. (Hunyady Sándor) Rémhírek és férgek közt él itt francia, lengyel | … a hegyekben. (Radnóti Miklós)
2. (rendsz. határozott névelővel) A francia nép, nemzet. Sem a német, sem a francia nem mond le függetlenségéről.
3. E nép nyelve. Franciából fordít; a franciát Svájcban is beszélik. || a. (iskolai) Ez a nyelv, ennek nyelvtana és az e nyelven írt irodalom mint iskolai tantárgy. Franciából felel, vizsgázik; franciát tanít.
II. melléknév ..iául
1. A franciák közé tartozó <személy>, franciákból álló <csoport>. Francia férfi, festő, író, nő; francia gárda, ifjúság; francia nemzet, nép. Mit felelünk, ha | Kérdi a francia gróf: micsodás Páris vagy az angol | Főváros …? (Arany János) Nem láttam-e … Párisban a tündér | francia leányok könnyű szökelését …? (Kosztolányi Dezső) || a. A franciák államát, nemzetét, népét képviselő. A francia követség; a francia trikolór ¬.
2. A franciákra jellemző, hozzájuk tartozó, velük kapcs., általuk haszn., náluk szokásos, ill. róluk elnevezett. Francia divat, frank; francia kártya: színenként (pikk, kőr, káró, treff) 13, összesen 52 lapból álló kártyacsomó; ezzel játsszák többek között a römit és a bridzset; francia kert: szimmetrikusan rendezett, mértani formák szerint nyírt fákkal, bokrokkal díszített k.; francia konyha; francia mustár ¬; francia négyes ¬; (konyhaművészet) francia saláta: majonézzel v. tartármártással leöntött, apró kockákra vágott zöldség, burgonya és zöldborsó; hidegen fogyasztják; francia szabás: több díszítést, ráncolást alkalmazó sz. Huszonkét esztendő múlván, ma tettem le a francia köntöst. (Mikes Kelemen) Francia kert foglalta körül a kastélyt. (Jókai Mór)
3. A franciák történeti élete folyamán létrehozott v. a franciák történelmével kapcs. A francia állam; a (nagy) francia forradalom ¬; a francia irodalom, művészet. Részesévé tudott lenni a francia zseni dicsőségének. (Ambrus Zoltán)
4. A franciák lakta földdel, országgal kapcs.; e földön levő, ott termő, onnan származó. Francia borok, pezsgő; francia iparcikk, parfőm; francia kikötők. 1914 nyarán, a világháború kitörését megelőző hetekben, kis francia tengeri fürdőn nyaraltam. (Kuncz Aladár)
5. A franciák nyelvével kapcs., e nyelvre v. ezen a nyelven keletkezett irodalomra jellemző, ebben haszn. Francia rendhagyó igék; francia világosság. Prózája a mai idők legfényesebb francia stílusa. (Ambrus Zoltán) Kopott szőnyegen guggolva török és francia könyveket lapoz. (Babits Mihály) || a. (iskolai) E nyelv tanításával kapcs. v. ezzel foglalkozó. Francia óra; francia tanfolyam, tankönyv.
6. Franciául: francia nyelven. Kitűnően tudott angolul, még jobban franciául. (Hunyady Sándor)
Szóösszetétel(ek): franciaellenes; franciaimádat; franciakönyv; franciatanár.
