gádor
gádor főnév -t, -ok, -a (népies)
1. A háztól különállóan épített helyiség boltozott bejárata, ill. előtere. A kis lány pince gádorában Ül, csábítás égvén orcájában. (Vörösmarty Mihály)
2. Oszlopokkal alátámasztott eresz alatti tér, egyik oldalán nyitott folyosó; tornác. Leült a gádorban. Szegény jó anyám … a gádorban pozdorján feküdt. (Táncsics Mihály) Jó Buda Gyöngyvérrel sietett eléjök, | Gádor előtt várta királyi személyök. (Arany János)
3. (ritka) Létrán megközelíthető padlásnak a tető síkjából kiugró bejárata.
Szóösszetétel(ek): 1. gádorajtó; gádoroldal; 2. pincegádor.
gádoros.
