galád
galád melléknév -ul, -abb
Alávaló, becstelen, aljas <személy>. Galád ember. Kedves öcsém, sohase hittem vóna, hogy egy ijen … jó magyar ember: ojan galád, piszok disznó legyen. (Móricz Zsigmond) || a. Ilyen személyre jellemző, tőle származó; aljas rosszindulatot kifejező v. abból eredő <magatartás, megnyilatkozás>. Galád árulás; galád mosoly, tekintet. Galádul becsap valakit. Az ellenség galád terveket szőtt. Hárman összefogtatok Hogy velem ily galádul bánjatok. (Arany János–Shakespeare-fordítás) Galád hírek keringtek a szomolnoki szocietásban [= társaságban]. Azt regélte a lelketlen fáma, hogy egy század bankó nyit ajtót Gabriellánál. (Ady Endre)
galádság.
