gally
gally főnév -at, -a, (régies) galy
Rendsz. vékonyabb faág, gyak. a rajta levő levelekkel együtt. Száraz gallyat szedett. Levágott egy zöld gallyat a fáról. A téglákból a cigányság házakat hevenyészett. Tető helyett gallyal … födte be. (Gárdonyi Géza) Nagy topolyafák gallya hullong gyéren. (Juhász Gyula) Új ember lettem, mintha új galyat hoz | az új tavasz az újuló növényre. (Babits Mihály–Dante-fordítás) || a. (tájszó, irodalmi nyelvben) Ág. A … fülemüle Ép a közös gallyra üle. (Arany János) Körül a kertben csodamódra Ezer új rózsát szült a gally. (Ady Endre) || b. Gallyfa. Egy szekér gally. Gallyal fizették a favágást. Van, aki szalmával fűti be a kemencét, van, aki az erdőről lopogat gallyat. (Móra Ferenc)
Szóösszetétel(ek): fenyőgally; oltógally.
gallyas.
