gondatlanság
gondatlanság főnév -ot, -a (rendsz. egyes számban)
1. A gondatlan melléknévvel kifejezett tulajdonság; hanyagság, nemtörődömség. Vétkes gondatlanság. A gondatlanságból nagy baj is származhat. Ez az eljárás gondatlanságra vall. || a. Vkinek, vminek gondatlan volta. A tisztviselő gondatlansága; a munka gondatlansága.
2. (jogtudomány) A nem szándékosan elkövetett jogsértést előidéző vigyázatlanság. Gondatlanságból okozott emberölés, kár, testi sértés.
gondatlansági.
