gondosság
gondosság főnév -ot, -a (csak egyes számban)
A gondos melléknévvel kifejezett tulajdonság, magatartás; körültekintő alaposság, előrelátó óvatosság, vigyázat, figyelmes törődés vmivel, vkivel. Gyöngéd gondosság; szülői gondosság; gondosságban nincs hiány nála. Elmulasztja a kötelező gondosságot. Nagyobb gondosságot ajánlok. A jó gazda gondosságával munkálja a földet. || a. Vkinek gondos volta, természete, magatartása, eljárása. Gondossága minden részletre kiterjed. Mindenki dicséri, elismeri gondosságát.
