gróf
gróf főnév -ot, -ja
1. (történettudomány) A bárónál magasabb, az őrgrófnál, a hercegnél alacsonyabb rangú főnemes. Most kezdjük az új ezer évet: Grófok, latrok már tátong a sír Felétek. (Ady Endre) Gyula különösen haragudott a grófokra, nem tudni, homályos éveinek mily tapasztalatai alapján. (Babits Mihály) || a. (határozott névelővel) (történettudomány, népies) Vmely vidéknek, földbirtoknak ilyen rangban levő ura. Az egész táj vad fájdalom. | S a gróf mulat valahol. (Ady Endre) || b. <Ilyen rangban levő személynek nevéhez fűzött címe>; rövidítése: gr. Gróf Széchenyi István v. Széchenyi István gróf. A klerikális gróf Topsichot ütötte el … a főispáni széktől. (Mikszáth Kálmán)
2. (átvitt értelemben, bizalmas) Nagyon előkelő és gazdag ember. Úgy él, mint egy gróf. Olyan ez a ruha, hogy egy gróf is megirigyelhetné.
3. (történettudomány) <A hűbériség korában> vmely várhoz tartozó nagyobb terület ura és vezető hivatalnoka, aki megbízását és rangját a királytól kapta. Dalmát, pozsonyi, szebeni gróf; Kent grófja. Temesvár ellen indult, melynek grófja a hatalmas erősséget minél jobb karba ügyekezett helyezni. (Szalay László)
Szóösszetétel(ek): 1. grófkisasszony; 2. őrgróf; palotagróf; várgróf.
grófocska; grófos.
