guta
guta főnév gutát, gutája (csak egyes számban) (bizalmas)
1. Agyszélhűdés, szélütés. ® Megütötte a guta; ® megsimítja a guta; ® megsimogatja a guta; a guta kerülgeti, környékezi, majd megüti a guta: (átvitt értelemben is) roppant mérges, nagyon haragszik v. ideges; (túlzó) a guta üti meg (az embert): <heves érzelmi állapotában, kül. mérgében, idegességében> nem tudja, mit tegyen (az ember). Az embert ott ütötte meg a guta ijedtében. (Jókai Mór) Ne fecsegjen annyit … Így is a guta kerülget már. (Mikszáth Kálmán)
2. <Indulatos beszédben, főleg szitkozódásban, elhomályosult jelentéssel.> –21 (ritka) <Bosszankodás, bosszúság kifejezésében.> Dőlj le, vetkezem már. – De, a gutába, hisz még vánkosod sincs. (Arany János–Arisztophanész-fordítás) –22 (gyak. tréfás) <Bosszús kívánságban, felszólításban.> Üsse meg a (lapos) guta! Hogy a guta ütné meg! Üssön meg a guta. (Arany János) Eredj a gutába. (Jókai Mór) A guta üsse meg ahon [= ahol] egy szekér van a világon. (Móricz Zsigmond) –23 <Tagadás, elhárítás, visszautasítás indulatos kifejezésében.> Tán az uram jön vissza a portyázásból? – Jön a gutából! Messze van az most. (Jókai Mór) –24 <Nagyfokú csodálkozás, elképedés kifejezésében.> A gutát! Mi a guta! Mi a gutát? Hát aztán egy háznál leszünk két asszony? (Jókai Mór) –25 <Ragozatlan kérdő névmással v. kérdő határozószóval, a kérdés indulatos voltának jelölésére v. nyomósításra.> Mi a guta ez? Hová a gutába mész? Mi a gutának? Hogy a gutába ne haragudnék? Mi a gutának jegyeznéd el te magadnak ezt a békalencsés posványt? (Jókai Mór) Öltözetlen és borotválatlan elmegy. De hova a gutába mehetett… (Móricz Zsigmond)
Szólás(ok): (tréfás) megütötte az erszényét a lapos guta: üres az erszénye, nincs pénze.
Szóösszetétel(ek): 1. gutaütött; 2. hőguta.
