gyalulatlan
gyalulatlan melléknév -ul, -abb
1. Olyan <fa v. fából készült tárgy>, amely nincs meggyalulva; egyenetlen, durva felületű. Gyalulatlan deszka, lóca, oszlop. Akkor vitték ki az ajtón, le a tornáclépcsőkön azt a gyalulatlan deszkakoporsót. (Jókai Mór) Gyalulatlan asztalát a báró finom asztalterítővel fedte be. (Kuncz Aladár)
2. (átvitt értelemben, ritka) Kellően nem csiszolt, durva, faragatlan. Gyalulatlan stílus.