gyámolatlan
gyámolatlan melléknév -ul, -abb (régies)
1. Olyan <személy>, akit senki sem gyámolít, akinek nincs pártfogója, segítője; védtelen. Egy szegény nő, Isten látja, | Nincs a földön egy barátja, Agg, szegény és gyámolatlan, Ül magán a csendes lakban. (Vörösmarty Mihály)
2. (ritka) Gyámoltalanságra, tehetetlenségre valló; gyámoltalan. Gyámolatlan módon; gyámolatlan ügyefogyottság.
gyámolatlanság.