gyanít

Teljes szövegű keresés

gyanít tárgyas ige -ott, -son; -ani (-ni)
1. <Megérzés v. bizonytalan következtetés alapján> valószínűnek, lehetségesnek tart, vél, gondol vmit; sejt. Azt gyanítja, hogy … Nem is gyanítottam, hogy ennyire igazam lesz. Ha gyanítottál valamit, miért nem szóltál? Mindjárt gyanítottam, hogy ez nem véletlenül történt. Nem tudom bizonyosan, csak gyanítom. Mit sem gyanított az egészből.  Úgy gyanítá, hogy asztalom fiókjában fogják lelni tiltott portékáimat. (Kazinczy Ferenc) Foly a munka, … És még, hogy mit ásott, csak gyanítja Bence. (Arany János) A sziklát úgy bástyázta körül a lombokkal, hogy … alulról senki se gyaníthassa, hogy ott emberek rejtőznek. (Gárdonyi Géza)
2. (rosszalló) Vminek gyanít vkit, vmit: <vmely gyanú, sejtelem, feltevés, bizonyos jelek alapján> vkinek, vminek tartja, gondolja. Kártevőnek, tolvajnak gyanítják. Minek gyanítod őt? A sötétben mellettük elhaladó járókelőt ismerősének gyanította.  Hah álbarát! ha az vagy, akinek Gyanítlak. (Vörösmarty Mihály)
gyanítás; gyanítható; gyanító; gyanított; gyaníttat.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages